kép

Keresés:





Szerző: Pelle János

A szerzőről:
  Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar és francia tanári szakát végezte. Az irodalomtudomány kandidátusa ( PhD ). Előbb a könyvkiadói szerkesztőként, majd újságíróként dolgozott, közben publikált és tanított. Két dokumentumfilmben is közreműködött ( Midőn a vér... vérvádak a holokauszt után , Kő a sírra . Az 1946-os miskolci népítéletek). Magyar zsidó irodalomtörténetet és az antiszemitizmus történetét tanítja az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetemen .
A szerző művei:

A humorista
Tabi László és a pesti zsidó humor 1945 után

Pelle János

208 oldal, kartonált 2300 Ft

 Tabi László napjainkra elfelejtett szerző lett, írásait nem adják ki, a darabjait nem játsszák. Életműve a "legvidámabb barakk hangulatát javította. Ő volt a leghosszabb ideig főszerkesztője a fénykorában 650 ezer példányban megjelenő Ludas Matyi című szatirikus hetilapnak. Pelle János könyve - korabeli viccek, Tabi írásainak beépítésével - megidézi a magyar humor 1945 utáni nemzedékét (Gádor Béla, Darvas Szilárd, Kellér Dezső és mások), s egy mára háttérbe szorult irodalmi műfajt, a humoreszket.

Auschwitz magyar szemmel

Pelle János

324 oldal, kartonált 3400 Ft

  A  borítón a Sorsok Háza épülete látható. Egy két éve felépült múzeumé és oktatási központé, mely Auschwitz felfoghatatlan borzalmát szándékozott megörökíteni, de sajnos 2014 óta üresen áll. E tanulmánykötetben, mely a magyar holokauszt eddig kevéssé ismert vonatkozásaival foglalkozik, számos új forrást felhasználva, három olyan tanulmány is olvasható, amely a tervezett múzeum kiállításának alapjául szolgálhatna. Író-történész szerzője új szempontból közelíti meg a vészkorszakhoz vezető utat. Túllép a megdöbbentő tények felsorakoztatásán, okokat keres, összefüggéseket   talál.   Az 1946-os miskolci népítélet leírásában bemutatja azt is, hogy az 1944-ben felszított pokoli szenvedélyek hogyan épültek be egy nagyváros mindennapi életébe, hogy azután újra felszínre törjenek. És ami legalább ennyire fontos: egy 2015-ben, fordításában megjelent emlékiratot elemezve képet nyújt Auschwitz kevéssé ismert „mindennapi életéről”, kiegészítve és értelmezve az Oscar-díjas   Saul fia film üzenetét.




 


kép